hun - ursMagyarország - Szovjetunió

A szovjet válogatott sok tekintetben felülmúlta a mi csapatunkat. Döntő volt az, hogy sokkal jobb erőben voltak, mint a mieink, az első perctől az utolsóig rengeteget mozogtak, asok labda nélküli mozgást is jól bírták erővel. A közelharcokban erélyesen küzdöttek, ha néha szabálytalanul is, de valósággal elsöpörték a mi csatárainkat, főleg Göröcsöt és Albertet.

A magyar válogatott nagy akarással, nagyon nagy lelkesedéssel kezdett. Az első negyedórában lendületes, viharos erejű támadásokat vezettünk. […] Az első húsz perc elteltével fokozatosan visszaestünk, egyre jobban kiütközött a két csapat közötti erőnléti különbség.

Az első negyedóra nagy magyar nyomása után fokozatosan feljöttek, majd lassan átvették a játék irányítását. Szünet után már nagyon higgadtan játszottak a szovjet játékosok, pontosabban adták a labdát egymáshoz, mint a mieink és némelykor ügyesen tartották a labdát a magyar térfélen.

Sajnos, ezen a mérkőzésen a magyar válogatott nem érezte különösebben az otthoni pálya, a hazai környezet előnyét sem. A közönség ugyanis csak akkor buzdította csapatunkat, amikor amúgy is támadtak, de amikor a nehezebb percek következtek és szükség lett volna a buzdításra, a szurkolók, némán figyelték a játékot, sőt akadtak olyanok is, akik füttyel adták kifejezést nemtetszésüknek.

NépsportNem találtuk meg a szoros emberfogás ellenszerét (1959. szeptember 28.)