hun - greMagyarország - Görögország

Óriási küzdelem, több magyar helyzet

Kedvező helyzetben találta magát a magyar válogatott a görögök elleni hazai találkozó előtt. Győzelme esetén akár a vezetést is átvehette volna a csoportban, de a gyengélkedő görög csapat ettől függetlenül papíron még mindig erősebbnek számított a mieinknél.

A vendégek gólképtelensége és a stabil magyar védelem miatt egy küzdelmes, kevés gólt hozó meccsre számíthattunk. És ez be is igazolódott, mert a pályán egy küzdelmes, fizikai ütközésekkel tarkított taktikai csata képe bontakozott ki.

A 4. percben Torosídis próbálkozott meg egy távoli lövéssel a magyar tizenhatos jobb sarka közeléből, de egy kevéssel a kapu mellé küldte a labdát.

A 10. percben villant az első sárga lap: ezt Leandro kapta, aki a szükségesnél keményebben „fegyelmezte meg” (lökte el) Fetfatzídist a térfelünk közepén.

A szabadrúgást Koné ívelte a magyar kapu elé, a tizenegyes ponton álló Torosídis pedig több magyar gyűrűjéből jócskán a keresztléc fölé fejelt.

Ezután beindultak egy kicsit az események. Dzsudzsák adott be balról egy szabadrúgást, a hosszú oldalon Szalait találta meg vele, aki hiába vált le a védőjéről, az ötös jobb sarkától magasan a léc fölé stukkolta a játékszert.

A támadójátékunk motorja egyértelműen Dzsudzsák Balázs volt, aki lendületével alaposan megkavarta a görögök védelmét. A 19. percben a bal oldalon húzott el Sámaris mellett, 23 méteres löketét pedig csak kiütni tudta a kapus a rövid alsó sarok elől.

Négy perccel később Gera már ziccerbe került, de ez a lehetőség is kimaradt… Szalai léphetett ki egyedül a jobb oldalon, laposan adott középre, ami éppen jó lett a tizenegyes pont környékén érkező középpályásnak, aki még igazíthatott is a labdán, úgy vágta a bal felső sarok fölé. Kár érte.

A 28. percben egy bedobás után Kádár szerezte vissza a játékszert a görög térfél bal oldalon, de jó 40 méteres lövése még csak nem is veszélyeztette a kaput.

A 34. percben megint Dzsudzsák kavarta meg az állóvizet. A görög térfél közepén tolt egyet a labdán, majd tüzelt bő harmincról, de lövése elpattogott a jobb alsó sarok mellett.

Négy perccel később Stieber vehetett le egy átadást a vendégtizenhatos jobb csücskénél. Jól húzott befelé, de csavarása éppen Karnézis kezébe szállt.

A 38. percben hallattak magukról a görögök is - jóllehet Sámaris 28 méteres lövése hiába volt erős, Király ölében halt el.

Ezután pihenőre vonultak a csapatok. Némi görög mezőnyfölény jellemezte az első játékrészt, de távoli lövéseken és veszélyesnek tűnő beadásokon kívül egyik fél sem tudott komolyabb helyzeteket felmutatni.

Rákapcsoltak a vendégek, mégis mi nyerhettünk volna

A szünetben egyik kapitány sem cserélt, azonban a vendégöltözőben „intelmek” hangozhattak el, ugyanis a görögök teljesen más felfogásban léptek pályára.

Jól láthatóan felpörgették az iramot, és igyekeztek gyorsan, egyérintőből játszani. A mieinket ez meglepte, és egy ideig csak nyomozták a labdát. Ami ennél nagyobb gond volt, hogy a vendégek a ritmusváltásuknak köszönhetően sorra alakították ki a helyzeteket a második negyvenöt perc elején.

A 48. percben Stafylídis elhúzott Fiola mellett a bal oldalon, középre adása után Koné pedig az ötös vonaláról csúsztatott a kapu fölé. A fejes maga nem volt veszélyes, de ahogy megelőzte Leandrót, az annál inkább.

Két perccel később ismét elszakadt tőle Koné, és ezúttal Hristodoulópoulos előreívelését fejelte 7 méterről a bal alsó sarok felé - szerencsére erőtlenül, így Királynak nem volt szüksége bravúrra a védéshez.

A legnagyobb helyzetük azonban az 51. percben maradt ki, amikor Torosídis erőszakosan megindult a kapu felé, több magyar védő között - betört a tizenhatoson belülre, és lendületből alig valamivel küldte a labdát a bal alsó sarok mellé. Ez bizony már ziccer volt!

Az 55. percben Elek is összeszedett egy sárga lapot, mivel egy elkésett becsúszással elkaszálta Sámarist a kezdőkörnél.

A 64. percben a nagyon aktív Koné is besárgult, ő a kontratámadást indítani készülő Gerát sodorta el még a görög kapu közelében.

Egy perccel később Fetfatzídisnek is felmutatta a sárga cédulát a játékvezető - a görög középpályás Gerát buktatta egy magyar támadásnál, így jogos volt az utólagos szankció.

A 67. percben megint Koné veszélyeztetett: ügyesen fordult le Tőzsérről a magyar térfél közepén, de 26 méterről toronymagasan küldte a labdát a kapu fölé.

A 68. percben cserék sora következett. Lejött a pályáról Szalai, akit Nikolics Nemanja váltott fel, a görögöknél pedig Hristodoulópoulos helyére Kóstas Fortoúnis érkezett.

A 70. percben Dárdai Pál szövetségi kapitány Eleket is lehívta a pályáról, és Pintér Ádámnak szavazott bizalmat.

A görögök lendülete alábbhagyott, így a magyar válogatott stabilizálni tudta a játékát, és a mérkőzés ismét kiegyenlített erők küzdelmét hozta - sokáig helyzetek nélkül.

A 77. percben a görögök kettős cserével frissítettek: Koné és Fetfatzídis hagyta el a játékteret, helyüket a rutinos Kóstas Katsouránis illetve Giánnis Gianniótas foglalta el.

A 79. percben Pintér máris begyűjtött egy sárga lapot, mivel egy felugrásnál ellökte Papadóupulost a felezővonalnál. Kissé szigorú ítéletnek tűnt.

A 80. percben végre megint veszélyeztettek a mieink: Dzsudzsák vett le egy keresztlabdát a tizenhatos bal csücskénél, de csavarása elkerülte a hosszú alsó sarkot, mert Katsouránis bele tudott lépni a lövésébe.

A 83. percben lehetőség a túloldalon is: Fortoúnis jobb oldali szögletére Manolás emelkedett középen, de 6 méterről egy kevéssel a jobb felső sarok mellé csúsztatott.

Ezután viszont magyar helyzetek zsinórban - és nem is akármilyenek… Huszáros hajrát indítottak a mieink, hátha meg is lehet nyerni ezt az „ikszes” meccset!

A 85. percben Dzsudzsák a bal oldalról végezhetett el szögletet, a labda a túlsó kapufa elé szállt, ahonnan Juhász fejelt 12 méterről a hosszú felső sarok felé, de jócskán célt tévesztett.

Sebaj, mert újra a görög kapu előtt pattogott a játékszer, és Sámaris rövid mentése után Pintér elé került. A középpályás 23 méterről hatalmas bombát eresztett meg, és a léc alá tartó, bivalyerős löketet Karnézis éppen csak fölé tudta tornászni.

A legnagyobb ziccerünk viszont a szöglet után alakult ki: Dzsudzsák bal oldali beívelését Kádár jól fejelte vissza az ötösre, ahol Nikolics még le is tudta venni a labdát, de mivel már lendült egy közelben álló görög lába, elkapkodva a kapu fölé bikázott.

Óriási helyzet volt, de a vendégek is kihagytak egyet a végén a másik oldalon. Egy jobb oldali bedobást követően Torosídis veszélyesen tört be a büntetőterületre, visszagurított a kígyótérnél álló Katsouránis elé - a rutinos középpályás viszont szerencsére rosszul találta el a labdát, így azt Király könnyedén elcsípte a rövid alsó sarok előtt.

Gól nélküli döntetlennel zárult a mérkőzés. Sikerült tehát a magyar szakvezetés terve, és az egypontos görögöket „féken tartva” gyakorlatilag búcsúztattuk az Eb-szerepléstől. A 0-0-ával azonban a mieink is leszakadtak némileg az északír-román duótól, így már csak kapaszkodva, bravúrok sorozatával maradt reális esély az egyenes ági kijutásra.