hun - greMagyarország - Görögország

A mieink szorongattak, percekig Konstantinou kapuja előtt pattogott a labda, majd egy gyors ellentámadás és a villámgyors szélső, Ardizoglu csak centiméterekkel helyezett a jobb sarok mellé.

Visszakerülő, elpattanó, majd újra a kapu elé kerülő labdákból szereztük góljainkat. A másodikat egy lecsúszott, félresikerült lövésből, amely egyszerűen nem tudott elsuhanni a kapu előtt, annyi volt ott középen a magyar láb. A győzelemre hangolt vendégeket sokkolta az esély egyszeri tovareppenése […] kár, hogy a mieink ezt a kapkodást nem használták ki! Sok fáradságot, izgalmat, még egy sárga lapot is megelőzhettek volna, ha nem csökkentik az iramot, nem játszanak annyit hátrafelé.

Sajnos a szünet sem hozott változást. Feltűnő volt, hogy még az egyébként sok mozgásról ismert játékosaink is ácsorogtak, amikor a labda nem volt a közvetlen közelükben. Pontatlanok voltak az átadások, a „lábhoz passzolt” labdákat rendre elcsípték a görögök és rohamoztak. Olykor ellenállhatatlan eréllyel és ötletességgel, többször is kijátszva az egész magyar védelmet.

Így azonban, hogy többször is gólhelyzetbe került a magyar kapu, hogy mentett a kapufa, hogy bizonyos időszakokban csak az ellenfélen múlott a háló bevétele, előbb felhangzott a figyelmeztetés – ébresztő!… majd a fütty is.

NépsportA fergeteges kezdeti rohamok döntöttek (1977. május 29.)