bul - hunBulgária - Magyarország

Erős kezdés után kétségbeejtő visszaesés

A Szerbia elleni hazai győzelem, valamint a Litvániában elért döntetlen után már csak egyetlen pontra volt szüksége a magyar válogatottnak ahhoz, hogy egyenes ágon kvalifikálja magát az Európa-bajnokságra. Győzelem esetén ráadásul a csoportelsőség is biztossá válik - ilyenre 1972 óta, azaz fél évszázada nem volt példa.

Marco Rossiék felkészülése azonban nem lehetett zavartalan, ugyanis kitört a bolgár futballbotrány. A labdarúgó-szövetségben elburjánzott korrupció és visszaélések, no és természetesen a szebb napokat látott válogatott mélyrepülése miatt tüntetést szerveztek a bolgár ultrák, ráadásul éppen a mérkőzés helyszínére, a szófiai Levszki-stadionhoz.

A szövetség ijedtében zárt kapussá nyilvánította a találkozót (ezt az UEFA elfogadta, nesze nektek, magyar szurkolók!), de a rendőrség nem látta biztosítottnak a körülményeket, így új helyszínt kellett keresni - tíz nappal a kezdőrúgás előtt.

A választás a fővárostól 150 km-re elhelyezkedő Plovdivra esett, ahol szintén zárt kapuk mögött tervezték megtartani a találkozót. Csakhogy az ezt követő napokban belpolitikai huzavona kezdődött, mert a polgármester szerint a felújítás alatt álló stadionban nem lehetett mérkőzéseket rendezni.

Három nappal a meccs előtt már arról cikkezett a sajtó, hogy végül elmarad a találkozó, és az így elkönyvelt 3-0-ás győzelemmel a mieink automatikusan Eb-résztvevővé (és csoportelsővé) válnak… A bohózatba illő huzavona végén mégis kiderült, hogy az eredeti helyszínen, azaz Szófiában kerül sor a bolgár-magyarra. Még szerencse, hogy Rossiék nem hagyták átverni magukat, és végig tisztességesen készültek.

A körülményeket az tette még szürreálisabbá, hogy a stadionon kívülről eleinte skandálás, majd az erőszak elharapózásával szirénák sokaságának hangjai szűrődtek be. Mint utólag kiderült, amíg a bolgár válogatott a becsületéért küzdött a mieink ellen, annak szurkolói a rendőrséggel csaptak össze. Eredmény: 2-2 odabent, 25 sérült és 40 őrizetbe vétel odakint.

A hosszú felvezetés után maga a mérkőzés is szikrázó harccal indult, ugyanis a mieink az első percektől már döntésre akarták vinni a dolgot.

Szoboszlai mindjárt megcélozta a kaput egy legurított szabadrúgásból, de távoli lövése több játékoson is megpattanva veszélytelenül kerülte el a jobb alsó sarkot.

A 2. percben Styles került nagy helyzetbe, miután Szoboszlai zseniálisan sarkazta hátra neki a labdát - fájó, hogy a középpályás balról, éles szögből keresztben lőtte el azt a kapu előtt.

A 7. percben Ádám Martin is megpróbálkozott egy veszélyes fejessel Szoboszlaiék kisszöglet-variációja után, de egy kevéssel elvétette a bal felső sarkot.

A következő minutumban a teljesen beszorult bolgárok közül Antov kapott sárga lapot, mert könyékkel tartotta távol a labdától a letámadó Szoboszlait.

De ami a lényeg: az erős presszing meghozta az eredményt! A 10. percben jobbról, az ötös vonalából járt szabadrúgás a mieinknek, és Szoboszlai mesteri beadását Ádám Martin mindenkit megelőzve, közelről a rövid sarokba stukkolta. 0-1.

A gyors vezetés után azonban érthetetlen módon leült a mieink játéka. Közel negyedórán át semmi sem történt, és megszűnt az erőteljes letámadás is - egyre inkább engedtük, hogy a bolgárok kihozogassák a labdát a saját tizenhatosuk környékéről.

Ennek meg is lett a böjtje a 24. percben, mert egy szép góllal egyenlített az ellenfél. Egy formás kontra végén Despodov passzolt középre a jobb oldalról, a védelem mögött érkező Spas Delev pedig egy jó csel után, 15 méterről a hosszú felsőbe zúdította a játékszert. 1-1.

Nagy kár volt ezért a gólért, mert finoman szólva nem volt benne a bolgár válogatott játékában a találat - a régen nem tapasztalt sikerélmény viszont alaposan feltüzelte őket.

A 36. percben komoly fordulat állt volna be a meccsben, mert a kezdőkörben Ádám Martin lábára rátaposó Antov megkapta a második sárga lapját, így mehetett zuhanyozni.

Sőt, három perccel később majdnem kilenc emberre fogyatkozott Bulgária: Botka tört be a tizenhatoson belülre, és elesett Gruev lábában, akit azonnal leküldött a pályáról a játékvezető. Sajnos azonban VAR-ozás következett, amely végén úgy döntöttek, hogy Botka műesést mutatott be - a bolgár védőt visszahívták, és a magyar játékos kapott sárga lapot.

Mindez arra késztette a Ilian Iliev szövetségi kapitányt, hogy változtasson a csapatán. Lecserélte Čočevet, és helyére Živko Atanasovot állította be.

A 44. percben sajnos Kerkez is besárgult, mivel egy ígéretes magyar kontra végén ő is eljátszott egy tizenegyest. Ez sokkal nyilvánvalóbb volt, mint Botka vitatható esete.

A 48. percben végre újra megvillantak a mieink; Szoboszlai hosszú előreívelésére Négo érkezett, és Ádám Martint kereste fejjel, de a labda végül a bal alsó sarok felé tartott, ahol összeszedte azt a kapus.

Az öt perces hosszabbítás legvégén újra Négo volt a főszereplő - ezúttal Nagy Ádám remek ívelését bombázta balról, kapásból az oldalhálóba.

Őrült második félidő a végén magyar katarzissal

A szünetben csere nem történt, változatlan felállásban folytatták a csapatok.

A 47. percben újra Szoboszlai próbálkozott egy távoli lövéssel, de a rövid alsó sarokra tartó kísérletet Naumov magabiztosan védte.

Az 52. percben már sokkal komolyabb lehetőség adódott a mieink előtt. Csobothot alig néhány centire vágták fel a tizenhatos vonala előtt, így Szoboszlai ígéretes helyzetből végezhetett el szabadrúgást - remek csavarása azonban elsuhant a bal oldali kapufa mellett.

Két perccel később még nagyobb helyzetet hagytunk ki, és ez újfent Styles lelkén száradt. Egy blokkolt lövés után Sallai kotorta középre a labdát, amit a védekező középpályásunk a bal alsó sarokba szeretett volna elhelyezni, lövéséből azonban bedobás lett…

Az 57. percben pedig bekövetkezett a fordulat. Megint Kerkez tört be a hazai büntetőterületre, és megint meggondolatlanul: előrecsúszva ütközött Petkovval, amiért megkapta a második sárga lapját, és a létszám máris egalizálódott.

Rossi erre reagálva Csoboth helyére Nagy Zsolt cserélte be.

A tíz emberre fogyatkozott magyar válogatott nyomasztó fölénye csökkenni kezdett, és egyre bátrabban igyekeztek támadni a bolgárok is.

Igaz, így hátul is sebezhetőbbé váltak. A 62. percben Nagy Ádám csípte el Atanasov passzát, remek labdával szolgálta ki Ádám Martint, aki azonban a tizenhatosról gyatrán Naumov kezébe gurított.

Három perc múlva hasonló jelenet zajlott le - ekkor Szoboszlai csente el a játékszert, de hiába ívelt jól Négo elé, a szélső kapáslövése toronymagasan a kapu fölé szállt.

A 69. percben kis híján újra a mieinkhez került az előny: Styles előreívelésével Szoboszlai két védőn is átkígyózott, de 16 méterről a bal felső sarok fölé tekert.

Az ellentámadásból megvillantak a hazaiak is. Despodov vitte fel a labdát, majd a kapunak háttal álló Delevhez passzolt, aki suta mozdulattal, 11 méterről lőtt mellé.

Ezután csendesebb mederben folyt tovább a találkozó, cserék követték egymást. A bolgároknál Minčev jött le a pályáról, helyére Aleksandar Kolev érkezett, míg a mieinknél Ádám Martint Németh András váltotta.

Már úgy tűnt, mindkét csapat beletörődött a döntetlenbe, amikor váratlan dolog történt.

Despodov remek cselekkel tört be balról a magyar tizenhatoson belülre, majd Szalai mellett elhúzva eldobta magát. A védőnk összezárt lábbal és feltartott kézzel mutatta, hogy nem történt semmi, mégis tizenegyest ítéltek a hazaiaknak, amit ráadásul a VAR is megerősített. A büntetőt Kiril Despodov kíméletlenül a kapu bal oldalába bombázta, Dibusz hiába vetődött érte. 2-1 oda.

A 81. percben Atanasov kapott sárga lapot, miután buktatta a bolgár térfélen labdát szerző Nagy Zsoltot.

A baj azonban szintén nagy volt, és Rossi mester kockáztatásra szánta el magát. Botka helyett Kalmár Zsolt, Négo helyett pedig Gazdag Dániel állt be a csapatba ugyanazzal a nyilvánvaló céllal: támadni…

Az egyenlítésre azonban már csak alig tíz percünk maradt. Az iménti szabálytalanságért 30 méterről járó szabadrúgást Szoboszlai zúdította kapura, de Naumov nagy vetődéssel kiütötte a bal kapufa mellé tartó lövést.

A 84. percben kettős cserét hajtott végre Bulgária is: Despodov helyére Georgi Rusev, Delev posztjára pedig Stanislav Ivanov érkezett.

Pillanatokig sem tudták megtartani a labdát a hazaiak, a mieink pedig fejetlenül támadtak.

A 85. percben újabb szabálytalanság, újabb Szoboszlai-szabadrúgás - a 30 méteres bomba azonban a háló helyett a keresztléc fölé csapódott.

A 86. percben Kolev kapott sárga lapot - talán színészkedésért, a miértjét nehéz utólag is megfejteni. Ekkor már csak négy perc volt hátra a rendes játékidőből, és vezetett Bulgária…

A 94. percben Kalmár a kezdőkörből indította a középen tankszerűen előretörő Szoboszlait, aki a tizenhatoson belül járva becsapta az elé álló Atanasovot, viszont képtelen volt túljárni az ötösre kivetődő kapus eszén. Azt hittük ekkor, ez volt a meccslabda.

De az este még tartogatta a csattanót. Már a 97. percben, az „utolsó bedobásnál” jártunk, amikor szabadrúgáshoz jutottak a mieink a hazai térfél bal oldalán. Szoboszlai ívelte előre a labdát, ami megcsúszott a saját kapusát is túlugró Aleks Petkov fején, és hullott védhetetlenül a hálóba. 2-2.

Az 1997-es, finnországihoz hasonló dráma azonban most nem pótselejtezőt, hanem kijutást ért a mieinknek. Extázisban ölelték egymást a magyar játékosok és stábtagok, míg a bolgárok a fejüket fogták, hiszen - ha nem is megérdemelten, de - nagyot küzdve kiengedték a kezükből az utoljára egy éve megtapasztalt győzelmet.

A biztos Eb-részvétel tudatában az utolsó selejtezőnkön már csak a csoportelsőségért folyhatott küzdelem - ehhez Montenegro legyőzésére volt szükség.